1. Milyen hitelszerződésekre vonatkozik az elszámolás?

A bankok elszámolása a 2004. május 1. és 2014. július 26. között megkötött azon kölcsönszerződésekre terjed ki, amelyek még

• nem szűntek meg, avagy
• már megszűntek, de az 2009. július 26-a után történt, illetve
• valamilyen pénzügyi intézmény és a fogyasztó között jöttek létre.

Így nem terjed ki például a magánszemélyek között létrejött kölcsönszerződésekre. Viszont a 2009. július 26-án vagy azt megelőzően megszűnt szerződések tekintetében is előfordulhatnak olyan esetek, amikor a pénzügyi intézményt elszámolási kötelezettség terheli. Ilyen lehet például akkor,

• ha a pénzügyi intézménynek tudomása van arról, hogy a követelés nem évült el (például bank felmondta a kölcsönszerződést azonban abból még tartozás áll fenn), vagy
• előfordulhat olyan eset is, hogy a pénzügyi intézmény az eredeti követelését egy elszámolásra nem köteles követeléskezelőre engedményezte (azaz eladta) és így már a követeléskezelő próbálja érvényesíteni (vagy már sikeresen érvényesítette) a tartozást. Ezen helyzet fennállását külön nyilatkozat kitöltése mellett a fogyasztónak kell igazolnia.

Fogyasztónak az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy minősül (a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCCXXXVII. törvény 28. pontja alapján). A gazdasági társaságok, az egyéni vállalkozók által felvett vállalati, vállalkozói, céges hitelekre tehát nem vonatkozik az elszámolás.

A bankok tehát alapvetően a lakossági típusú, magánszemélyek által felvett deviza (devizában folyósított és devizában törlesztett), deviza alapú (devizában folyósított és forintban törlesztett), valamint forint alapú kölcsönszerződésekkel, lízingszerződésekkel fognak elszámolni, amelyek célja jellemzően valamilyen lakásvásárlás, lakásfelújítás, hitelkiváltás, gépjármű-vásárlás vagy a bank által kötelezően nem meghatározott cél volt.

2. Kivel és hogyan számol el a bank?

A.) Elszámolás az adóssal

A pénzügyi intézmény főszabályként a kölcsönszerződés adósával számol el. Az elszámolással kapcsolatos nyilatkozatok megtételére is az adós jogosult.

Az elszámolás megtörténtéről a bank – az ismert értesítési címre – tértivevényes levélben küld tájékoztatást. Ez tartalmazni fogja az elszámolás részleteit, így többek között azt is, hogy mekkora összeget számolt fel a pénzügyi intézmény tisztességtelenül, tehát mekkora volt a túlfizetés összege és azt is, hogy ebből mekkora összeg jár vissza. Azaz nem minden esetben jár vissza a teljes túlfizetés összege, mert abból jogszabályban meghatározott tételek (pl. futamidő alatt nyújtott kamatkedvezmények, árfolyamgát programban folyósított banki támogatás) levonhatók. Ennek oka, hogy az esetleges korábban már nyújtott kedvezmények miatt ne kelljen duplán visszatéríteni ezen összegeket.

Az értesítő levél tartalmazza azt is, hogy a visszafizetés milyen formában fog megtörténni. Itt elsősorban arra kell gondolni, hogy a tisztességtelenül felszámított és a fenti kedvezményekkel csökkentett összegből először a bank mindig a fennálló tartozásainkat csökkenti a következő sorrendben

• lejárt tartozások,
• a kölcsönszerződéshez kapcsolódó árfolyamgát esetén a gyűjtőszámla hitelből eredő tartozás,
• áthidaló kölcsönből eredő tartozás
• a kölcsönszerződés nem esedékes tőketartozása,

Készpénzben történő kifizetésre csak az esetben kerül sor, ha a fenti tartozások kiegyenlítésre kerültek és ezzel egyben meg is szűnt az elszámolásban érintett kölcsönszerződés. Ez esetben a pénzügyi intézmény az ott vezetett bankszámlára fogja a kifizetendő összeget átutalni, illetve ennek hiányában külön kell nyilatkozni róla, hogy hova kérjük a kifizetést.

Ha az adós hitele már korábban megszűnt, akkor a kedvezményekkel csökkentett túlfizetés teljes összege visszajár. Ezt a pénzügyi intézmény az adós bankszámlájára utalja, ennek hiányában pedig szintén írásban kell nyilatkozni arról, hogy mely bankszámlára kérjük az összeg átutalását, vagy esetleg inkább készpénzben kívánjuk felvenni a visszajáró összeget.

B.) Elszámolás az örökössel

Abban az esetben, ha az adós elhalálozott, úgy az elszámolás az örökössel történik meg. Ezen jogosultság igazolásához az örökösnek a halotti anyakönyvi kivonatot, illetve a jogerős hagyatéki végzést kell bemutatnia, amennyiben ez még korábban esetleg nem történt meg. A pénzügyi intézmény az elszámolás megtörténtéről és eredményéről az örököst fogja értesíteni és amennyiben az elszámolásból eredően kifizetés lehetséges, úgy ahhoz póthagyatéki eljárás elindítása lesz majd szükséges.

C.) Nemzeti Eszközkezelő Programban érintettek

Abban az esetben, ha a Nemzeti Eszközkezelő megvásárolta a kölcsönszerződésben érintett ingatlant, úgy a Bank a Nemzeti Eszközkezelővel számol el és a fogyasztó nem lesz jogosult kifizetésre. Lényegében nem lesz érintett az elszámolásban. Elszámolási értesítőt nem kap, és nyilatkoznia sem szükséges.

D.) Kedvezményes árfolyamon végtörlesztett ügyfelek

Ha valaki kedvezményes árfolyamon törlesztette hitelét, akkor nem automatikus a bankok elszámolása. Ezt az érintett ügyfélnek írásban kell kérelmeznie, amely kérelem kizárólag 2015. márciusában nyújtható be az érintett bank bármely fiókjában. Ha a végtörlesztés nem hitelből történt, akkor a kérelemmel egyidejűleg 10.000 Ft eljárási díjat is fizetni kell.

E.) Amennyiben az adós hitelét a bank nemfizetés miatt korábban már felmondta és azt követelésvásárlónak értékesítette, úgy az elszámolásra a követelést megvásárló pénzügyi intézmény köteles. Azaz ebben az esetben nem a hitelt nyújtó bank, hanem a követelésvásárló intézmény jár el az elszámolás ügyében a fentiekhez teljesen hasonló módon.

3. rész: Mikor és mi fog történni? Mikor van teendőm? (Kattints ide)

4. rész: Mi a teendőm, ha megkaptam az elszámolási értesítő levelet? (Kattints ide)

Légy pozitív! Fejleszd és érezd jól magad!