Előző

A devizahitelek forintosításával értelmét veszti, illetve meg is szűnik az árfolyamgátba történő belépés lehetősége. Az árfolyamgátba belépett ügyfelek pedig nem élhetnek tovább a kamattámogatással, illetve a gyűjtőszámlájuk sem gyarapodhat tovább. Az árfolyamgát által nyújtotta előnyök a múltté. Most már azon érdemes gondolkodni, hogy érdemes-e még az árfolyamgát intézményében maradni, vagy a kilépést kell megfontolni.

Mit is jelent az árfolyamgát és mi is az a gyűjtőszámla? Sokáig ez jelentette a legnagyobb segítséget a devizahitel probléma kezelésében. Ez az írás arról szól, hogyan működött és miért nyújtott nagy segítséget a devizahiteleseknek az árfolyamgát. 

I. Válság hatása a devizahitelesekre

A 2008-as gazdasági válság egyik legsúlyosabb csapása Magyarországon a devizahiteles ügyfelek terheinek jelentős növekedése, amely családok tízezreinek mindennapjait keseríti meg. A társadalom széleskörű érintettsége miatt igen súlyos szociális és gazdasági problémát okozott és okoz a mai napig is. Nemcsak a hitelfelvevőknek, hanem a hitelnyújtóknak és magának a nemzetgazdaságnak egyaránt. Hogy miért is?

A hitelfelvevők terhei jövedelmüket jelentősen meghaladó mértékben növekedtek, ami jobb esetben a család egyéb fogyasztását fogta vissza jelentős mértékben, míg rosszabb esetben (pl. a munkahely elvesztése miatt) családok ezreit tette földönfutóvá.

A nemfizető ügyfelek tömegszerű megjelenése a hitelnyújtókat is „leblokkolta”, azaz gyakorlatilag leállította a jelzáloghitelezést és ezáltal a hazai ingatlanpiacot is.

A két hatás együttesen jelentősen visszavetette a nemzetgazdaság növekedését. A belső fogyasztást jelentős mértékben csökkentette a szabadon elkölthető családi jövedelmek „eltűnése”, míg a másik oldalon a hitelezés lefagyása ugyanígy gátolta a gazdaság fejlődését és ezáltal új munkahelyek teremtését.

A devizahitelek negatív hatásait a kezdetekben az árfolyamgát volt hivatott kezelni, mígnem a devizahitelek elszámolása és forintosítása hatályba nem lépett.

II. Mi is az árfolyamgát?

Az árfolyamgát program legfontosabb jellemzője az volt, hogy öt évre fixálta a devizahiteles ügyfelek forintban fizetendő havi törlesztőrészletét.

Például a svájci frankos ügyletek esetén ez az árfolyam 180 forint volt. Ráadásul jelentős és vissza nem térítendő támogatás is párosult a programhoz (azaz nem tolta teljes mértékben későbbre az ügyfél terheit), mely a belépést ösztönözte.

III. Miért volt érdemes belépni a programba?

Sok érv szólt a belépés mellett, míg ellene gyakorlatilag semmi. Mik is voltak a konkrét előnyök?

1. Kiszámítható, stabil havi törlesztő-részlet

A program legfontosabb jellemzője, hogy a devizahitelek esetén a devizában (amely lehet svájci frank, euró vagy japán jen) megállapított havi törlesztő-részletet évekre előre fixált árfolyamon forintosította.

A forintban kifejezett havi törlesztő-részlet összege így gyakorlatilag nem változott, jól tervezhető kiadást jelentve a családi költségvetésben (csak akkor változhatott a devizában meghatározott törlesztő-részlet és így annak forint ellenértéke is, ha változott a hitel kamata).

2. Jelentősen csökkenő havi törlesztőrészlet

A forintban meghatározott havi részlet nemcsak kiszámíthatóvá vált, hanem jelentős mértékben csökkent is. Így például, ha 250 forint körüli svájci frank árfolyammal számolunk, havi szinten 28%-kal csökken a törlesztő-részlet. Forintban kifejezve ez azt jelenti, hogy egy 100 ezer forintos részlet helyett a programba belépőknek már csak 72 ezer forintot kell fizetniük. Ez nagyon jelentős csökkenés, amelyet érdemes volt kihasználni mindenkinek!

3. Gazdaságos

A program másik legfontosabb eleme, hogy kézzelfogható és forintban is számszerűsíthető előnyökkel járt a programba belépők számára.

A belépés után két fontos ok miatt csökkent az ügyfelek által fizetendő törlesztő-részlet. A csökkentés egyik része „örök” kedvezményt takart, mely támogatás a törlesztő-részletben megfizetett kamatrész után járt, ugyanis svájci frank hitel esetén ennek 180 forint feletti részét az ügyfeleknek nem kell megfizetniük. A csökkenés másik eleme abból fakadt, hogy a törlesztő-részletben foglalt tőkerész után szintén csak 180 forintig kellet az adósnak azonnal törleszteni, míg a fennmaradó rész egy külön számlára, az úgynevezett gyűjtőszámlára kerül (de már forintosítva). A gyűjtőszámlán halmozódó összeget pedig majd évekkel később, a program végétől kell havi részletekben megfizetni a bank számára. Tehát ez esetben egyfajta türelmi időt kaptak az ügyfelek, azaz később kell csak ezt a részt megfizetni.

A kamatkedvezmény terheit a bankok és a magyar állam fele-fele arányban viseli, amely egy optimális és a társadalmi igazságérzetet is közelítő megoldást biztosított. A terhet megosztja a bankok, az állam és az ügyfél között.

Ne feledjük, a devizahitelezés közös felelősség, azaz a probléma ilyen méretű kialakulásáért mind a bankok, mind a szabályozó szerepét betöltő állam, mind pedig a kockázatot vállaló ügyfél is felelős. Ha pedig közös a felelősség, akkor a terheket is közösen kell viselni!

4. Egyszerű

A programba való belépés rendkívül egyszerű volt, mindössze egy szerződésmódosítást kellett aláírni, amelynek minden költségét a bankok viselték. A közjegyző által is ellenjegyzett szerződésmódosítás után, automatikusan csökkent a havi részlet, így az adósnak semmilyen extra teendője nem volt. Sőt azok is részt vehettek a programban, akik korábban fizetési késedelembe estek, bár számukra csak akkor jelentett valós segítséget a program, ha a csökkentett havi részlet megfizetését már vállalni tudták.

5. Hosszútávú megoldás

A program öt évre szólt, amely kellően hosszú időszakot biztosított arra, hogy az adósok „rendezzék” soraikat, azaz az adósok stabilizálják családi költségvetésüket, másrészt a nemzetgazdaság is erőre kapjon, amely stabilabb jövőképet, több munkahelyet és nagyobb létbiztonságot teremt.

IV. Számoljunk!    

Lássuk, milyen megtakarítás volt elérhető az árfolyamgáttal.

A példa megértéshez érdemes tisztában lenni az annuitásos módon számolt havi törlesztő-részletek fontos jellemzőivel. Az annuitásos kamatszámítás ugyanis azt jelenti, hogy változatlan kamatlábat feltételezve a futamidő alatt, a törlesztőrészlet összege nem változik. Fix havi kötelezettséget jelent az adós számára. Továbbá fontos tudni, hogy a havi törlesztőrészlet két elemből áll: egyrészt tőkerészből, amely a felvett hitel visszafizetésére szolgál, másrészt a kamatból, amely a felvett hitel ára, költsége. E két elem összege tehát állandó, de fontos hangsúlyozni, hogy ennek aránya folyamatosan, minden hónapban változik (a tőkerész folyamatosan növekszik, míg a kamatrész folyamatosan csökken). Így a futamidő elején a havi törlesztő-részlet jelentős részét a kamat teszi ki, míg a futamidő végén pont fordított helyzet áll fenn, azaz gyakorlatilag ekkor már javarészt a tőkét fizetjük a törlesztő-részletekben. Ez utóbbi egyébként abban nyer kiemelt szerepet, hogy kiszámolhassuk, mennyi számszerűsíthető előnyt is hozott a „konyhára” az árfolyamgát rendszere.

Ezen kis elméleti kitérő után nézzünk két példát: az első esetben egy olyan példával számolok, ahol az ügyfél a futamidő első harmadában járt, míg a másik esetben az utolsó harmadában, azaz ekkor már inkább a tőkét fizette a havi törlesztő-részletekben.

Az első táblázat az árfolyamgát programba való belépés előtt, piaci 250 Ft-os svájci frank árfolyammal számol a normál módon fizetendő havi törlesztő-részlet tekintetében:

	Havi részlet (CHF)	Ebből tőke (CHF)	Ebből kamat (CHF)	Havi részlet (Ft)	Ebből tőke (Ft)	Ebből kamat (Ft)
Példa 1	400	100	300	100.000	25.000	75.000
Példa 2	400	300	100	100.000	75.000	25.000

Jól látható, hogy mindkét példában havi 100 ezer forintot kell az ügyfeleknek fizetniük, de annak tőke és kamatrésze már nem egyforma, hanem attól függ, hogy mikor vették fel a hitelt.

Aki belépett a programba annak havi törlesztési terhe jelentős mértékben csökkent. A fenti példában ez 28%, amelyet a következő módon kell számolni: (napi árfolyam – 180 Ft) / napi árfolyam, azaz (250 Ft – 180 Ft) / 250 Ft = 28%

Lássuk, hogyan alakult a törlesztő-részlet:

	Fizetendő havi részlet (Ft)	Ebből tőke (Ft)	Ebből kamat (Ft)	Havi támogatás (Ft)	Gyűjtőszámlára helyezett összeg (Ft)
Példa 1	72.000	18.000	54.000	21.000	7.000
Példa 2	72.000	54.000	18.000	7.000	21.000

A 180 forintos svájci frank árfolyammal kalkulált havi törlesztési teher tehát drasztikusan csökkent. A két példán keresztül viszont jól látható a jelentős különbség, azaz nagyon is számít, hogy mikor vettük fel a hitelt, illetve abból mennyi futamidő van még hátra. Minél későbbi ugyanis a hitel lejárata, havi szinten annál nagyobb vissza nem fizetendő támogatást kaptunk. Az első példa esetén ez havi 21 ezer forint, ami éves szinten negyed millió forint körüli megtakarítást jelentett! De az sem járt rosszul, akinek már kevesebb volt hátra a törlesztésből, mert éves szinten még ő is közel egy havi törlesztő-részletet megspórolt! (a havi támogatás minden hónapban csökkent, hiszen, ahogy írtuk a havi részlet minden hónapban egy kicsivel kisebb kamatrészt tartalmazott).

Légy pozitív! Fejleszd és érezd jól magad!