Forintosítani vagy deviza hitelben maradni? Ez itt a kérdés!

elszámolás és forintosításSokakban felmerül a kérdés, mi legyen a forintosított deviza alapú jelzáloghitelükkel. Jó dolog a forintosítás? Vagy megéri inkább visszatérni a devizahitelre?

A kérdés meglehetősen összetett. Fontos, hogy a döntés előtt alaposan mérlegeld a lehetőségeket.

Elsőként nem árt azzal tisztában lenni, hogy a devizaalapú jelzáloghitelek forintosítása automatikusan megtörtént, azaz a bankoknak kötelező volt végrehajtaniuk. A forintosítás a jogszabályban meghatározott devizaárfolyamon (euró: 308,97, svájci frank: 256,47, amerikai dollár: 236,56, japán jen: 2,163) történt.

És jó, ha tudod, hogy a deviza jelzáloghitelek (devizában folyósított és devizában törlesztett) forintosítása csak a második elszámolási körben (2015 nyár vége) történik. Azaz aki ilyen hitellel rendelkezik, annak legkésőbb a nyár végéig továbbra is devizában kell megfizetnie a havi törlesztőrészleteket.

1.) Mikor kérhetem a jelzáloghitelem visszadevizásítását?

A kötelező forintosítást követően a jogszabály lehetővé teszi, hogy meghatározott esetekben az ügyfél kérje a forintosítás mellőzését, azaz a már forintosított jelzáloghitel ”visszadevizásítását”.

A jogszabály 4 esetet nevesít, amikor élni lehet ezzel a lehetőséggel. Ha ezek közül egynek is megfelelsz, már jogosult vagy a devizában maradásra. De ezt külön kell kérned!

Nézzük az első két esetet:

  • ha hiteled lejárata 2020. december 31. előtti, vagy
  • ha az új forintosított hiteled kamatlába magasabb, mint a korábbi devizaalapú hiteled elszámolás utáni tisztességes kamatlába lenne.

A forintosított kamatláb és a tisztességes kamatláb meghatározását egyaránt a jogszabály tartalmazza és eltérnek egymástól. A tisztességes kamatláb mértéke jelenleg általában magasabb, mint a forintosított kamat. De van azért néhány kivétel.

A fenti két lehetőség automatikus, azaz

  • ha erre hivatkozva,
  • az értesítőlevél kézhezvételét követő 30 napon belül,
  • írásban kéred a forintosítás mellőzését,

akkor a bank, a forintosított jelzáloghiteled visszakonvertálja az eredeti devizanemre és beállítja az ehhez tartozó új kamatlábat is.

Ne feledd, csak 30 napod van a kérelem benyújtására! Ha adóstárssal együtt vetted fel a hitelt, akkor a banki honlapon közzétett formanyomtatvány kitöltésével, együtt az adóstársaddal kell kérelmeznetek a ”visszadevizásítást”.

A jogszabály további két esetben is lehetővé teszi a forintosítás mellőzését, de ezen esetekben már nem automatikus a kérés végrehajtása. A bankoknak egyfajta mini hitelbírálatot kell végezniük a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül.

Lássuk a harmadik és negyedik lehetőséget:

  • ha legalább a (deviza) törlesztőrészletet elérő rendszeres és igazolt jövedelemmel rendelkezel az MNB által jegyzett devizanemek (A forintban képződő jövedelmed ez esetben nem kerülhet figyelembevételre!) egyikében, vagy
  • ha a forintban kapott rendszeres jövedelmed alapján jogosult lennél a 2015. január elsején hatályba lépett jogszabályok szerint devizahitelt felvenni. Ez azt jelenti, hogy a havi törlesztőrészleted és a jövedelmed aránya (azaz az ú.n. JTM mutató) nem haladja meg a jogszabályban rögzített igen szigorú mértéket.

A fenti két esetben a kérelmen kívül jövedelemigazolást is be kell nyújtani. A bank ugyanis ez alapján tud dönteni, hogy jogosult vagy-e a forintosítás mellőzésére.

A JTM (Jövedelemarányos Törlesztési Mutató) mutató megértéséhez szeretnék egy példát mutatni. Ha svájci frank alapú hitelt szeretnél felvenni (illetve jelen esetben svájci frank hitelben maradni) és a havi jövedelmed nem éri el a 400 ezer forintot, akkor a mutató maximális mértéke 10% lehet (ha 400.000 Ft-nál többet keresel, akkor 15%). Ez azt jelenti, hogyha az összes hiteled havi részleteit összeadod, akkor ezen összegnek legalább a tízszeresét kell igazolni a bank felé havi jövedelemként, hogy svájci frankban vehess fel hitelt. Ha például 30.000 Ft lenne az összesen fizetendő havi törlesztőrészleted, akkor legalább 300.000 Ft, igazolt havi nettó jövedelemmel kell rendelkezned.

2.) Forintosítás vagy visszatérés a devizahitelre?

Ha a fenti 4 feltétel bármelyikének megfelelsz, akkor tényleges döntési helyzetbe kerülsz. Ugyanis nincs egyszerű igen/nem válasz a kérdésre, hogy maradj forintos hitelben vagy érdemes visszatérni a devizahitelek világába. A döntés a Tied, de ehhez legalább az alábbi tényezőket érdemes mérlegelned.

2.1.) Árfolyamkockázat

Ha forintban maradsz nincs többé árfolyamkockázat. Ez jelentősen kiszámíthatóbbá teszi a havi törlesztőrészleted, ami igencsak fontos elem a családi költségvetés tervezése során.

Azt gondolom – és ezt többször le is írtuk -, hogy a devizahitelezési probléma fő oka az árfolyam óriási mértékű gyengülése volt. Ez a volatilitás (árfolyamok jelentős változékonysága) jelentős kockázat, amit csak azok vállaljanak, akik képesek megérteni és van annyi rendszeres jövedelmük, hogy a negatív változások terheit akár hosszabb távon is el tudják viselni. A forinthitelnél ilyen kockázat nincs.

2.2.) Kamatkockázat

Ma mind a forint, mind a devizahitelek kamatszintje rendkívül alacsony, már-már irreális mértékben is. Erre is gondolj, azaz mindig legyen némi tartalékod a kamatemelkedés miatt várható extra kiadásra.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a forint kamatok jóval érzékenyebben reagálnak a világi pénzügyi problémáira. A forinthitelek esetén ez némileg nagyobb kockázatot jelenthet a svájci frank, vagy euró hitelekhez képest. Hosszabb kamatperiódusra való áttéréssel azonban jelentősen csökkenthető ez a kockázat. Hiszen minél hosszabb a kamatperiódusod, annál hosszabb ideig nem változhat a kamatod.

2.3.) Forintosítási árfolyam

A jogszabályban meghatározott árfolyam viszonylag szerencsés helyzetben született. Ez ugyanis megvédte a svájci frank hiteleseket a 2015. januári sokktól, ami sokakat további milliós veszteségektől mentett meg. Ha tehát kérelmezed a forintosítás mellőzését, akkor legyen világos számodra, hogy tartozásod azonnal és jelentős mértékben növekedni fog (forintban számolva). A deviza alapú kölcsönt már a tényleges piaci árfolyamon kell törlesztened, ami ma jóval magasabb a forintosítás során használt árfolyamnál.

2.4.) Fizetendő törlesztőrészlet

A devizára való visszatéréssel nemcsak a forintban számolt tartozásod lesz magasabb, de a törlesztőrészleted is. Pillants rá, mennyi most a forint svájci frank árfolyam. Amennyivel magasabb 256,47 forint/svájci frankos árfolyamnál, olyan arányban jársz rosszabbul. Nem beszélve arról, hogy a devizához való visszatéréssel a kamatod is várhatóan magasabb lesz, mintha forintban maradnál. Összességében kevés olyan csillagálás lesz, amikor a visszadevizásítással nem nő a törlesztőrészleted.

A magasabb törlesztőrészletet nemcsak a jövőben kell megfizetned, de visszamenőlegesen is érvényesíteni fogja a bankod. A visszadevizásítás és annak feltételei 2015. február 1-jére visszamenőlegesen fog létrejönni, így ha eddig kevesebbet fizettél az új törlesztőrészletnél, akkor a különbséggel elszámol a bank veled. De most nem kapsz, hanem fizetsz.

Egy átlagos és forintban jövedelmet szerző devizahiteles ügyfélnek szerintem nagyon átgondolandó a forintosítás mellőzését kérnie, mert visszatér egy igencsak kockázatos megoldásba és valószínűleg még drágább is lesz Neki. Úgy vélem, aki forintban kapja jövedelmét, annak a forint alapú hitel a megfontolt megoldás.

3.) A kivételek erősítik a szabályt!

Van viszont néhány speciális eset, amikor érdemes megfontolni a forintosítás mellőzését.

Ha jövedelmed hosszútávon is devizában keletkezik, akkor nem futsz árfolyamkockázatot. Ráadásként, ha a devizahiteled kamatlába is kisebb (ennek esélye meglehetősen kicsi), akkor érdemes megfontolnod a devizahitel visszaállítását. De jó, ha tudod, hogy ez esetben az euró hiteleket kivéve jelentős árfolyamnyereségtől esel el, amelyet nem érdemes „kihagyni”.

Nem árt egy kis matekozás, hogy hosszabb távon mivel járhatsz (és nem jársz) jobban. A jövőbeli törlesztőrészleteket ugyanis csak becsülni lehet. A kamatpálya és az árfolyam alakulását nem látjuk előre, míg a mostani „árfolyamnyereség” már a zsebedben van!

Van egy kicsit kockázatosabb alternatíva is, ez pedig az euróhitelek esete. A piaci árfolyam ugyanis a jogszabályban rögzített forintosítási árfolyam alá csökkent az elmúlt hetekben. Azaz itt jobban járhatsz, ha kéred a forintosítás mellőzését, hiszen egy piaci árfolyamon történő konverzióval kisebb lenne a tartozásod.

Légy azonban megfontolt, ugyanis a visszadevizásítás akár több hónapos adminisztrációs folyamat is lehet (30 nap a kérelem benyújtása + 30 nap banki bírálat + 60 nap a könyvelés lebonyolítása), amely alatt a forint árfolyama ismét a jogszabályi árfolyam szintje fölé kerülhet. Azaz csak akkor spekulálj erre (mert ez spekuláció!), ha úgy véled, hogy a forint a következő hónapokban erős marad. Ha ugyanis csak átmeneti volt az erős forintárfolyam, akkor a végén akár rosszabbul is járhatsz a visszadevizásítással.

Egy kisebb összegű (néhány millió forintos) hitel esetén nem biztos, hogy érdemes kockáztatni!

4.) Összefoglalás

Összességében a forintosítás elfogadása mellett a jelenlegi feltételek mellett sokkal több minden szól. Még akkor is, ha esetleg először bosszankodva szembesülsz a forinttartozásod nagyságával.

Ha a forint alapú hitel mellett döntesz, akkor a forintosítás jelentős mértékben csökkenti a jövőbeli kockázatokat és kiszámíthatóbbá teszi a jövőbeli törlesztőrészleteket.

Ne feledd azt sem, hogy a forint hiteled kamatlábát akár jelentős mértékben tovább csökkentheted. A piacon jelentős verseny indult a forintosított jelzáloghitelekért, így egy jó döntéssel csak nyerhetsz, hiszen pár hónapig gyakorlatilag extra költségek nélkül bankot válthatsz. Erről legközelebb írunk, illetve ha a hitelkiváltásról szeretnél többet tudni, akkor kattints ide (link a hitelkiváltásra)!

Ha pedig mégis visszatérsz a devizához, akkor légy tisztában azzal, hogy spekulálsz. Ennek kockázata és felelőssége pedig most már biztosan a Tiéd!

Légy pozitív! Fejleszd és érezd jól magad!