Hitel alapfogalmak mindenkinek!

Hitel alapfogalmakElőző

Sokan azt gondolják, hogy a bankok egyfajta speciális hivatalok, ahova akkor megyünk csak, ha nagyon muszáj. Számos oka van ennek, hiszen a bankokat mindig egyfajta szakmai misztikum lengte és lengi körül ma is. Sokan megkérdezik, vajon mi rejtőzik a kódokkal működő vaskos ajtók mögött? Biztos sok bankjegy, amelyet szorgos kezek folyamatosan számolnak, és persze vigyáznak is rá, mert az a „mi” pénzünk… Pedig ez régóta nem így van. A mai életünket teljesen behálózza az informatika és az internet világa és ez a bankokat sem kerülte el. Természetesen van némi készpénz a pénztárfülkékben, hiszen bankjegyekre szükség van a mindennapi életünk során, de pénzünk nagy részét ma már számítógépek tartják nyilván.

De van a misztikumnak egy másik oka is. Ez pedig a sok-sok szakmai kifejezés, amiből egy banki ügyintézővel történő beszélgetés során annyiszor találkozunk, hogy gyakran azt hisszük, egy másik országban járunk. Sokszor úgy tűnik, mintha nem is magyarul beszélnek velünk…

Sajnos ebben sok igazság rejlik, amelynek sok oka van. Szerintünk a legnagyobb probléma az, hogy az iskolai képzésünk során – még egyetemi szinten sem! – nem kapunk gyakorlatias oktatást a pénzügyi alapismeretek tekintetében.  Holott a világ több száz éve képtelen pénz nélkül működni.

A pénz évszázadok óta az emberiség egyik fő mozgatója, de erről gyakorlatilag semmit sem tanulunk az iskolai képzésünk során!

Úgy gondolom, hogy minimális pénzügyi alapismeret nélkül, ma nem lehet boldogulni a világban. Kiszolgáltatottá válhatunk, rossz döntéseket hozhatunk nélküle. De mint minden területnek, a pénzügyeknek is van egy speciális nyelve. Ennek ismerete elengedhetetlen a megértéséhez, így mindenkinek először ezt kell megtanulnia. Igen, nem elegendő csak megismerned, de meg is kell tanulnod és még inkább meg kell értened az alapvető szakkifejezéseket.

A banki nyelv is olyan nyelv, mint bármely más a világon. Angol nyelven sem tudsz kommunikálni, ha nem ismered az alapvető szavakat, kifejezéseket!

Ezért összeállítottam egy „magyar-banki” értelmező kisszótárt, melyben a mindennapokban is nélkülözhetetlen, hitelezéssel kapcsolatos kifejezéseket találhatod. Ne feledd, ezeket érdemes megtanulni és megérteni, mert csak így tudsz magabiztos, felelős és sikeres lenni a napi pénzügyeid intézése során. És így többé nem fogod egy másik országban érezni magad, ha belépsz egy bankfiókba, vagy tárcsázod a banki telefonos ügyfélszolgálat számát.

És akkor lássuk csoportosítva a legfontosabb kifejezéseket:

1. Hitelezéshez kapcsolódó gazdasági alapfogalmak

Jelzáloghitel, fogyasztási hitel: A lakossági hitelek alapvetően két csoportba sorolhatók: A fogyasztási hiteleket (személyi kölcsön, áruhitel, hitelkártya, bankszámlahitel) használhatjuk valamely fogyasztási jószág megvásárlására, vagy szabadon felhasználhatjuk. A jelzáloghitel általában egy hosszú lejáratú és nagy összegű hitel, amelyhez speciális biztosíték párosul. Azaz ellentétben a fogyasztási hitellel, ahol az egyetlen és legfontosabb biztosíték a hitel visszafizetésére az ügyfél jövedelme, a jelzáloghitelek esetén szükség van egy extra biztosítékra is, ami nem más, mint a hitelfelevő lakóingatlanára bejegyzett zálogjog.

Felelős hitelezés: A felelős hitelezés kiemelt téma lett a válság után. Sokan azért kerültek ugyanis bajba, mert nem jártak el kellő körültekintéssel a hitelfelvétel során, amelyhez az is hozzájárult, hogy a bankok sem tettek meg minden elvárható lépést ennek érdekében. Ezért a felelős hitelezés alapelveiről külön jogszabály is született, de a fentebb említett Magatartási Kódex is külön fejezetet szentel a témának. A felelős hitelezés lényege összefoglalva az, hogy mind a bank, mind az ügyfél köteles minden lényeges információt megadni a másik fél számára, annak érdekében, hogy kellő mérlegelés után a hitelbírálat során megalapozott döntés szülessen. A bank köteles felhívni az ügyfél figyelmét a hosszú távú kockázatokra is és csak az ügyfél jövedelmi és vagyoni helyzetének alapos feltérképezése alapján folyósíthatja a kért hitelt.

2. A hitelügylet szereplői

Adós: A hitelt felvevő magánszemély, akit a bank a hitel felvétele előtt hitelbírálati eljárásnak vet alá és annak sikeres elvégzése után hitelszerződést köt vele. Az adós kapja meg a hitel összegét és azt neki is kell teljes mértékben visszafizetnie.

Adóstárs: Sok esetben az adós nem egyedül vág bele a hitel felvételébe, hanem egy adóstárssal közösen (pl. házastársak, vagy szülő és gyermeke). Az adóstársat a bank az adóshoz hasonlóan a hitel felvétele előtt hitelbírálati eljárásnak veti alá. Annak sikere esetén a hitelszerződést is közösen írják alá az adóssal és így a hitel felhasználásáról is közösen dönthetnek. Ez azt is jelenti természetesen, hogy közösen kell a visszafizetési kötelezettséget is teljesíteni.

3. A hitel költségei

Kamat, ügyleti kamat: A felvett hitel összege után kamatot kell fizetni. Ez a pénz használatának az ára. A használatot pedig időben mérjük, azaz minden napra kamatot kell fizetni a kölcsönvett összeg után. A kamatot általában havonta, ritkábban negyedévente kell megfizetni, ami azt jelenti, hogy a bankok ezt naponta kiszámolják, de a „számlát” csak havonta nyújtják be az ügyfelek számára (addig felhalmozott kamatként tartják nyilván).

Fix kamatozás: A kamatozás feltételeinek egyik legfontosabb jellemzője, hogy a kamat mértéke, mikor és milyen módon változhat a hitel futamideje során. A legegyszerűbb nyilvánvaló módon a fix kamatozás, amikor is a kamat mértéke a teljes futamidő alatt változatlan, így annak változásával (se kedvező, se kedvezőtlen) nem kell számolni, azaz például egy annuitásos hitel esetén a havi törlesztő-részlet nem fog változni egyetlen alkalommal sem. Alacsony kamatkörnyezetben főként a hosszabb futamidejű hitelek esetén mindenképpen érdemes ezt választani, mert ezzel kizárhatjuk a havi törelsztő-részlet jövőbeli emelkedését. Magas kamatkörnyezetben viszont ez akár potenciális veszteséget (extra költséget) okozhat, főként akkor, ha arra számítunk, hogy az általános kamatszint csökkeni fog, ugyanis ekkor a kedvező változásból egy fix kamatozású konstrukció mindig kimarad.

Változó kamatozás: A fix kamatozású hitelekkel ellentétben itt a hitel kamata a futamidő alatt változhat. A hitelszerződésben ekkor meghatározásra kerül egy időszak – ezt nevezik kamatperiódusnak -, amely időszak alatt ugyan fix a kamat mértéke, de annak végén új értéket vesz fel. Az új értéket általában a bank határozza meg a pénzpiaci körülmények figyelembevétele mellett, de ma már sok esetben a korábban említett referenciakamat alkalmazásával. A fordulónapon az ügylet automatikusan ennek aktuális értékét (illetve annak egy fix mértékkel növelt értékét) veszi fel, azaz az új kamatperiódusra vonatkozó árat már a „piac” és nem maga a bank határozza meg. Rövidebb futamidejű hitelek, illetve a hitelkeretek esetén (bankszámlahitel vagy hitelkártya) még kamatperiódus sem kerül meghatározásra. Ilyenkor a bank saját döntése alapján elvileg bármikor módosíthatja a kamat értékét a pénzpiaci változásokhoz igazítva. Erről minden esetben előzetesen értesíteni kell az ügyfeleket, akik az új kamatláb alapján, szabadon dönthetnek arról, hogy továbbra is igénybe kívánják-e venni a szolgáltatást.

Kamatperiódus: A változó kamatozású hitelek esetén sem változik napi szinten a kamatláb mértéke. A kamatperiódus tehát azt az időszakot jelenti, amely alatt a kölcsönre megállapított ügyleti kamat mértékeke változatlan. Ez azt is jelenti, hogy adott kamatperióduson belül a fizetendő törlesztő-részletek nem változnak. A kamatperiódus hossza hiteltípusonként eltérő lehet, általában 6 vagy 12 hónap, de vannak igen hosszú kamatperiódusok is, amely általában 3 vagy 5 évre szólnak, de lakáshitelek esetén van példa 10 éves kamatperiódusra is.

Annuitás/annuitásos kamatszámítás (egyenlő részletekben való törlesztés):A havi törlesztő-részletek kiszámítása leggyakrabban az úgynevezett annuitásos módszerrel történik. Ennek legfontosabb eleme, hogy a hitelfelvevő által fizetendő havi részlet a futamidő során nem változik (ha nem változik a kamat!), azaz a törlesztő-részletben megfizetett kamat és tőkerész összege állandó érték. A kettő aránya viszont minden egyes törlesztő-részletben eltérő, ami azt jelenti, hogy az első részlet főleg kamatot tartalmaz, amely a futamidő során folyamatosan csökken. Az utolsó törlesztő-részletben pedig teljesen megfordul az arány, azaz ott már minimális kamatrészt kell csak megfizetni. A hitel visszafizetése tehát nem teljesen lineáris (azaz a visszafizetett tőke összege hónapról hónapra nem ugyanolyan mértékű), így például a futamidő felénél a tartozásunk még magasabb, mint a felvett hitel 50%-a. Ennek pontos mértéke a hitel futamidejének és kamatlábának a függvénye (pl. minél nagyobb a kamatláb annál lassabban fogy a futamidő első részében a tőketartozás).

Napi kamatszámítás: A hitelkeret jellegű termékeknél (hitelkártya, bankszámlahitel) a bankok napi kamatszámítással számolják a kamatot (felhasznált hitelkeret után), amelyet általában a hónap végén (vagy egy kijelölt fordulónapon) kell megfizetni. A tőketartozás, azaz a felhasznált hitelkeret visszafizetése az ügyfél döntésén múlik. Részletekben vagy egy összegben bármikor visszafizetheti a hitelkeret lejárati napjáig.

Teljes hiteldíj mutató (THM): A THM egy éves százalékban kifejezett mutató, mely meghatározza a hitel teljes díjának arányát a hitel teljes összegéhez képest. A THM a bankok egyes hitelkonstrukcióit teszi összehasonlíthatóvá, mivel azt minden piaci szereplőnek egységes közgazdasági módszertan alapján kell számolnia (ez az ú.n. belső megtérülési kamatláb). Jogszabályi előírás szerint a mutató gyakorlatilag minden olyan költséget tartalmaz, amely a hitel felvételével összefüggésben felmerül (az opcionális, azaz a nem kötelező módon felmerülő díjak nincsenek benne!). THM a hitelfelvételi döntés meghozatalát segíti, így csak a hitel felvételekor irányadó. A futamidő alatt nem kerül kimutatásra, aktualizálásra. A pontos, személyre szabott THM értéket csak a konkrét futamidő és hitelösszeg ismeretében lehet meghatározni, ezért a bankok a hirdetéseikben a törvényben meghatározott összegre és futamidőre adják meg a THM értékét (ez az ún. referencia THM). Például jelzálog alapú kölcsönöknél a feltüntetett THM-et minden esetben 5.000.000 Ft kölcsönösszegre és 20 éves futamidőre kell meghatározni.

4. Hitelfelvétel, visszafizetés

Hitelbírálat: Összetett banki kockázatelemzési munkafolyamat, amelynek eredményeképpen a konkrét hiteligénylés kapcsán megállapításra kerül a folyósítható hitel nagysága és annak további feltételei (pl. futamidő, kamat mértéke). A hitelnyújtó a hitelfelvevő által benyújtott dokumentáció alapján, a saját hitelbírálati szabályzatában foglaltak szerint vizsgálja meg az igénylő vagyoni, demográfiai, jövedelmi viszonyait, fizetési múltját, valamint jelzáloghitelek esetén a kölcsön biztosítékául szolgáló ingatlan értékét és egyéb, minden olyan releváns információt, amely befolyással lehet a felvett hitel visszafizetésére. 

Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR): A KHR a hazai pénzügyi intézmények kezelésében álló hitelinformációs adatbázis (régi nevén BÁR), amely hozzájárul ahhoz, hogy a hitelnyújtók megismerhessék a hiteligénylők fizetési múltját, illetve eladósodottságuk pillanatnyi mértékét. Ezáltal a hitelbírálat során elkerülhető az ügyfelek túlzott mértékű (felelőtlen) hitelfelvétele. A rendszerből kiszűrhetők a korábban már fizetési problémákkal rendelkező hitelfelvevők is, mely szintén segítség a további eladósodás megakadályozásához. A KHR tehát jelentősen segíti a felelős hitelezés feltételeinek megteremtését, amelynek eredményeképpen a jó és megbízható adósok olcsóbban juthatnak hitelhez.

Hitelkeret: Egyes hitelek (pl. bankszámlahitel, hitelkártya) esetén nem kerül sor annak azonnali és teljes összegű folyósítására, hanem a hitelnyújtó egy hitelkeretet biztosít a hitelfelvevőnek, amelyet az szabadon felhasználhat. Emiatt meg lehet különböztetni a felhasznált hitelkeretet, amely nem más, mint a ténylegesen igénybe vett hitel összege. Illetve a rendelkezésre álló hitelkeretet, amely pedig a teljes hitelkeretből a még fel nem használt, bármikor igénybe vehető rész.

Előtörlesztés: A hitelszerződésben meghatározásra kerül, hogy azt milyen ütemezésben kell visszafizetni. Viszont lehetőség van arra, hogy a hitelfelvevő a szerződésben foglalt időpont(ok) előtt visszafizesse tartozását, azaz előtörlesszen. Ezzel jelentős megtakarítást érhet el, hiszen a visszafizetett összeg után a továbbiakban nem kell kamatot fizetnie. Az előtörlesztés lehet részleges, amikor a tartozásnak csak egy kisebb része kerül hamarabb visszafizetésre, de lehet teljes is, amikor a fennálló tartozás az utolsó forintig visszafizetésre kerül (végtörlesztés).

Kamatkockázat: A fix kamatozású lakossági hitelek esetében a kamat mértéke fix, így kamatkockázat sincs. A változó kamatozású hitelek esetén a hitel kamatlába a futamidő során változhat. Így az lehet kevesebb és több is, amely előre nem kiszámítható, így kockázatot jelent. A kamatkockázat a hitelfelvétel során fontos mérlegelési tényező, hiszen egy esetleges kamatemelkedés megemeli a jövőbeli törlesztő-részleteket, amely felboríthatja a családi költségvetést, ha abban nincs kellő tartalék.

Árfolyamkockázat:Az elmúlt években sokan vettek fel deviza alapú hitelt hazánkban. Sajnos így sokan megtapasztalhatták, hogy mi is az árfolyamkockázat. A lényege, hogy az ügyfél a hitelt nem felvett devizában (pl. euró) fizeti vissza, mert rendszeres jövedelme hazai fizetőeszközben, forintban keletkezik. Így a havi törlesztő-részlet forintban számolt összege folyamatosan változik a napi devizaárfolyam függvényében. A válság miatt sajnos nagymértékben gyengült a forint árfolyama, így a havi törlesztő-részletek forintban számolt összege jelentős mértékben növekedett súlyos problémát okozva családok tízezreinek.

Biztosíték: Olyan speciális dolog vagy jogosultság, amely a hitelfelvevőnek a hitelnyújtó felé fennálló kötelezettségének teljesítését biztosítja. A hitelnyújtó által kihelyezett kölcsön visszafizetési forrása elsősorban a hitelfelvevők rendszeres jövedelme, viszont a kockázatok csökkentése érdekében (főként a hosszú futamidejű hitelek esetében) a hitelnyújtó biztosítékként egyéb biztosítékot is kérhet. Ilyen például hitelfelvevő ingatlanára alapított zálogjog, a készfizető kezesség, életbiztosítás, vagyonbiztosítás, vagy az óvadéki betét.

Adósságcsapda:Számos hitelfelvevő rosszul mérte fel jövőbeli bevételeit vagy a jövedelme előre nem látható módon csökken. Ez esetben a meglévő hitelek törlesztése már nem fér bele a családi költségvetésbe, amely kényszerhelyzetbe, adósságcsapdába sodorja a hitelfelvevőt. Hiszen ekkor már nemcsak hiteleit, hanem egyéb kiadásait (pl. közüzemi számláit) sem tudja fizetni. Ezen csapdahelyzetből kizárólag segítséggel lehet kikerülni, de fontos, hogy maga az adós is mindent megtegyen, hogy saját helyzetén javítson (azaz pl. nem szabad elbújni a bank elől, vagy kizárólag állami mentőövre várni a helyzet orvoslása érdekében).

Mivel a kisszótár nem lehet teljeskörű, így azt javaslom, hogy ha egy adott pénzügyi művelet kapcsán ismeretlen fogalommal találkozol, ne szégyelld és kérdezd meg bátran, hogy az mit jelent. Ha pedig nem kapsz érthető és elfogadható magyarázatot, fordulj inkább szakértőhöz.

2. rész: Milyen lakáshitelt válassz? (Kattints ide)

3. rész: Kiben bízhatsz a hitelfelvétel során? (Kattints ide)

Légy pozitív! Fejleszd és érezd jól magad!

Legfontosabb tudnivalók a pénzügyekről egyszerűen. A pénz, a hitel, a megtakarítás és a biztosítás használati útmutatója.

error: Content is protected !!