Ahhoz, hogy megértsd a problémát célszerű egy kicsit megismerkedned a jelenlegi nyugdíjbiztosítási rendszerrel.
I. Hogyan működik a nyugdíjbiztosítási rendszer?
A nyugdíjak aktuális kifizetését az aktív korú lakosság befizetései finanszírozzák. Ezt hívjuk felosztó-kirovó rendszernek. A kiadások legnagyobb részét a munkáltató által befizetett a bruttó havi béred 27%-át kitevő szociális hozzájárulási adó és a béredből levont 10%-os nyugdíjjárulék fedezi. Amennyiben a befizetések nem lennének elegendők a nyugdíjak kifizetésekre, akkor az államnak más forrásokból kell azt biztosítania. Elvesz, átcsoportosít máshonnan, vagy növeli az államadósságot.
Érdemes rápillantani Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvényre. A nyugdíjbiztosítási ellátások tervezett kiadása 2.953 milliárd Ft lesz. Ezt legnagyobb részben a szociális hozzájárulási adóból származó 2.053 milliárd Ft-os, illetve munkavállalói nyugdíjjárulékból származó 870 milliárd Ft-os bevétel hivatott fedezni. Látható tehát, hogy az összes befizetésünk egyben kifizetésre is kerül. Ha lenne saját nyugdíjszámlánk, akkor is csak virtuális lehetne. Ami évről-évre befolyik a nyugdíj kasszába az egyből kifizetésre is kerül onnan. Nincs felhalmozott megtakarítás.
A költségvetés tervei szerint a nyugdíjbiztosítási bevételek és kiadások egyensúlyban lesznek 2014-ben. Nem lenne azonban így, ha a magánnyugdíjpénztárakba befolyó összegek nem kerültek volna elvételre, visszairányításra az állami nyugdíjbiztosítási alapba. Már most jelentős lyuk tátongana a nyugdíjbiztosítás költségvetésében. Az áldozat a jövőbeni nyugdíjas generáció számlájára lett írva, lenullázva egyik lehetőséged a kiegészítő nyugdíjra.
II. Mit jeleznek a demográfiai változások?
Az, hogy mennyi lesz a várható nyugdíjunk a nyugdíjba vonuláskor, két dologtól függ. Mekkora nyugdíjra számíthatsz majd az állami rendszerből, illetve mekkora egyéni megtakarítással fogsz rendelkezni.
Az felosztó-kirovó rendszer működéséből adódóan az állami nyugdíj mértékére több tényezőnek van hatása. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy miként alakulnak a demográfia trendek. Hogyan alakul a népesség létszáma, illetve annak összetétele Magyarországon.
Minél nagyobb a népesség növekedése, illetve az aktív korú lakosság nyugdíjasokhoz képesti aránya, annál kedvezőbb a nyugdíjrendszer számára. Ellenkező esetben egyre kevesebb aktív dolgozó befizetéséből kell eltartani egyre több nyugdíjast, mely hosszútávon nem tartható fenn az aktuális feltételek mellett.
A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének tanulmánya alapján különböző szcenáriók léteznek a népességszám alakulására és annak összetételére vonatkozóan. Azonban mindegyik a népesség jelentős csökkenését, illetve az idősek arányának drámai növekedését várja az elkövetkező évtizedekben.
A rossz hír sajnos az, hogy a demográfiai trendek nagy pontossággal megjósolhatók, ritkán tévednek. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, akkor a 2020-as években már jelentős negatív hatása lesz nemcsak a nyugdíjrendszerre, de a fogyasztás csökkenésén keresztül az egész nemzetgazdaságra. Köztudott, hogy az idősebb generáció kevesebbet fogyaszt, vásárol, mint az aktív korú lakosság.
1. Népességszám
A legvalószínűbb, alapverzió 8 millió fő körüli népességet valószínűsít 2060-ra. A pesszimista (alacsony) verzió 7 millió fővel, míg a pozitív, magas szcenárió 8.6 millió fővel kalkulál. Ez utóbbihoz azonban jelentősen nőnie kellene a születések számának, illetve a bevándorlásnak. Jelenleg azonban inkább az ellenkező tendencia érvényesül.
2. Korösszetétel
Ha a csökkenő népességen belül a korösszetételt nézzük, akkor az várható, hogy mind a 20 év alatti fiatalok, mind a 65 év alatti középkorúak aránya jelentős csökkenésen megy keresztül 2060-ig. A fiatalok aránya 20%-ról 18%-ra, míg a középkorúak 63%-os aránya várhatóan 52%-ra csökken. Mindeközben az idősek, a 65 év felettiek aránya 17%-ról több mint 30%-ra nő!
Leegyszerűsítve ez azt fogja eredményezni, hogy az időskori függőség drasztikusan megnő, így a jelenlegi 0,24-ről (4 aktív korúra jut egy idős), több mint duplájára emelkedik 2060-ra. 2 aktív korú ember fog jutni 1 idősre.
III. Milyen hatása lesz a demográfiai változásoknak a nyugdíjunkra?
A demográfiai változások következtében azzal kell szembe néznünk, hogy folyamatosan csökkenve, 2060-ra már 2 aktív korú ember befizetésének kell majd megtermelnie 1 idős korú nyugdíját. Ha figyelembe vesszük a foglalkoztatottságot is, amely jelenleg 60% körül alakul, még drámaiabb a helyzet. Nagyjából 1 dolgozóra fog jutni egy nyugdíjas.
A népesség kor összetételére ránézve a kedvezőtlen folyamat már a 2020-tól érezhető lesz. A mostani 55-60 éves generáció tömeges nyugdíjba vonulásával. Többen fognak nyugdíjba vonulni, mint a munkaerő piacra belépni. De igazán a mostani 30-40-es korosztálynál fog ez drasztikusan kiteljesedni, mely 2050-re tehető. Nagy biztonsággal állítható, a mostani 30-40 év közötti korosztály nem sok nyugdíjra számíthat az államtól. Ellenben az előttük lévő generációt Nekik kell finanszírozniuk a növekvő járulék befizetés és terhelés mellett.
Mit tehet az állam ebben a helyzetben:
- növelheti a gyermekvállalási hajlandóságot
- növelheti a foglalkoztatottságot
- növelheti a gazdaság fejlődését, az ország versenyképességét,
- megpróbálhatja csökkenteni a kivándorlók számát, erősíteni az ország vonzerejét a fiatal, szakképzett munkaerő számára.
- támogathatja a nyugdíjcélú megtakarításokat
- csökkentheti a kifizetendő nyugdíjak mértékét
- emelheti a nyugdíjkorhatárt
Számos eszköz áll a rendelkezésére. Több pontban is láthatók intézkedések, azonban mindenki döntse el saját maga, milyen eredményei látszódnak ennek.
A 2013-tól a nyugdíjba vonulókra már új nyugdíjszámítási rendszer vonatkozik, mely szabályozás csökkentette az újonnan nyugdíjba vonulók várható járandóságait. Folyamatosan el fogjuk érni a 65 éves nyugdíjkorhatárt, illetve láthatók intézkedések a korkedvezményes és a rokkantsági nyugdíjak szigorításában is. Továbbá a sokat emlegetett magánnyugdíjpénztári intézkedés is ezen szigorítási körbe sorolható.
Érezhető kormányzati szándék a nyugdíjcélú megtakarítások ösztönzésében is, melyet három terméken keresztül támogatnak (erről később bővebben lesz szó). Illetve a Nyugdíj és Időskori Kerekasztal kereteiben folynak az egyeztetések a nyugdíjrendszer lehetséges irányairól.
A kivándorlás tekintetében úgy tűnik, szintén nem áll jól a helyzet. Egy 2013-ban készült Eurobarometer felmérés az EU felnőtt lakosságának körében vizsgálta a munkavállalási célú migrációs hajlandóságot. A külföldi munkavállalási tervek tekintetében Magyarország az élmezőnyhöz közelít. A válaszadók 32% megfontolná, hogy a következő 10 évben munkát vállaljon az EU egy másik tagállamában. A KSH felmérése (Korfa – Népesedési Hírlevél) pedig azt mutatja, hogy a 18-24 évesek 47%-a tervez valamilyen külföldi migrációt, rövid vagy hosszú távút, tanulási célút, vagy munkavállalásit.
A KSH Népességtudományi Kutatóintézet Korfa kiadványa azt becsli, hogy az állandó lakhellyel rendelkező 18-49 éves magyar állampolgárok mintegy 7.4% tartózkodott 2012/2013 fordulóján tartósan külföldön. Nehéz elképzelni, hogy a helyzet ehhez képest javult volna.
Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb uniós ország küzd az elöregedés problémájával, a népesség csökkenésével, a szociális ellátó rendszerek fenntartásával. Így minden ország elementáris érdeke, hogy a fiatal, szakképzett munkaerő hozzájuk menjen. Ott alapítson családot, ott fogyasszon, fizessen adót. Ha Magyarország nem lesz vonzó, akkor a versenyképes, a magasan képzett, a keresett szakmával rendelkező munkaerő kiáramlik. Ez egy teljesen természetes folyamat, de az ország számára kedvezőtlen. Ahogy a falvakból a fiatalok a nagyvárosokba költöznek, úgy fognak a fiatalok kivándorolni a nagyobb prosperitással rendelkező országokba. Jelenleg a kivándorlás egyik legnagyobb akadálya a nyelvismeret hiánya, de a fiataloknál ez már sem lesz probléma.
Sajnos a születésszámokban sem látható javulás. 2013-ban 88.700-an születtek, mely a 2000-es évben még majd 10.000-el volt több. Folyamatos a romlás, évről-évre megdőlnek a negatív rekordok. Ellenben a halálozás száma jelentősen csökken. Míg a 2.000-es évben még 135.601 fő hunyt el, addig 2013-ban közel 10.000-el kevesebben, 126.800-an. A születések és a halálozások között 2013-ban -38.100 fő volt a differencia, tehát ennyivel lettünk kevesebben. A kivándorlásokkal és bevándorlásokkal nem számolok, de attól félek, ezek egyenlege inkább rontja a képet és még ennél is kevesebben élünk Magyarországon évről-évre.
A racionalitás azt mondatja, a nyugdíjkorhatár emelésében, illetve a nyugdíjak csökkentésében várhatók további intézkedések. Nemcsak az új, de a meglévő nyugdíjak is csökkenhetnek.
Nyilván, ezek közvetlenül érezhető, fájdalmas lépések lennének. Annak a politikai pártnak, aki ezt bevezeti, nem fogja a népszerűségét növelni, sőt …
Más út viszont nehezen képzelhető el. Az államadóság és annak finanszírozhatósága így is az ország teljesítőképességének határán mozog. Ha a népességszám csökken, az elöregedő társadalom fogyasztása visszaesik, kevesebb adóbevételre számíthat az állam. Ez pedig egész egyszerűen nem fog lehetővé tenni magas(abb) adósságállomány fenntartását. Az aktív korú lakosság terhelhetősége pedig korlátos, vagy a nagyobb elvonásnak a fogyasztásra, kivándorlásra és ezeken keresztül pedig a gazdaságra lesz drasztikus hatása. Az ördögi kör ezzel bezárul.
IV. Mit tehetsz, hogy legyen nyugdíjad?
Ha abból indulunk ki, hogy a jelenlegi 4 helyett 2 aktív főre fog jutni egy nyugdíjas, akkor nagyjából a mostani átlagnyugdíjnak maximum a felére számíthatsz. Ez kb. 55.000 Ft-ot jelent a jelenlegi értéken. A minimálbérre bejelentett tömegeknek pedig természetesen még ennyit sem, hanem be kell érniük a jelenlegi minimális nyugdíj összegével, ami inkább egy 30.000 Ft körüli (100 euró) segély lesz.
A nyugdíjkorhatár emelésével az is a félelmem, hogy a jelenleg felgyorsult, magas információ és technológiai igényű világban az idősebb korosztály nehezen fog labdába rúgni. Hogyan fogja folyamatosan képezni magát és a felnövő ”z” generációval a lépést tartani. Melyik lesz az a szektor, az államon kívül, aki felszívja őket?
Ha a jelenlegi rendszerből nem nagyon számíthatsz nyugdíjra, a magánnyugdíjpénztári megtakarításod pedig államosításra kerültek, csak egy dologra számíthatsz biztosan. Mégpedig arra, hogy magad gondoskodsz a nyugdíjadról és megtakarítasz arra.
Ne dugd a fejed a homokba, van még jó néhány éved a felkészülésre. De ehhez cselekedni kell!
Mekkora összegre lesz szükséged, illetve milyen pénzügyi termékekben gyűjtsd ezt össze? Ez már a következő részek tartalma.
2. rész: Mekkora nyugdíj megtakarítás szükséges? (Kattints ide)
3. rész: Nyugdíjbiztosítás, NYESZ, vagy Önkéntes nyugdíjpénztár? (Kattints ide)
Légy pozitív! Fejleszd és érezd jól magad!