A forintosítás és a CSOK bevezetése után jön az újabb lakáshitel intézkedés. Ha bejön az MNB terve, várhatóan szeptembertől tovább csökkenhet a lakáshitelek ára. De a koncepció számos kérdést is felvet.

A fogyasztóbarát MNB lakáshitel célja a nagyobb árverseny és átláthatóság biztosítása.

A MNB megállapítása szerint Magyarországon régiós összehasonlításban drágák a lakáshitelek kamatfelárai és ezért a lakáshitelek kamatai. A kamatfelár a hitelkamatnak az a része, amit a bankok a hitel refinanszírozásának költsége felett határoznak meg. Tehát lényegében ez tartalmazza a működésükkel felmerülő költségeiket és a profitjukat.

MNB álláspontja szerint a magas kamatfelár két dolognak köszönhető, miszerint

• Magyarországon nem kielégítő a lakáshitel-piaci árverseny, illetve
• a bankok drágán működnek.

A fogyasztóbarát lakáshitel tervezet az elsőre kínálna megoldást. A másodikat innentől kezdve a bankokra ”bízza”.

1.) Fogyasztóbarát lakáshitel feltételei

Az MNB lakáshitel terve a hitelfelvétel számos pontján hozhat kedvező változást a fogyasztók számára.

Célja egy széleskörűen elérhető, a CSOK mellett is igényelhető lakáshitel termék létrehozása az alábbi peremfeltételek mentén:

• Verseny ösztönzése, a banki ajánlatok áttekinthetősége: Hitelfelvevők a döntésük előtt online összehasonlító oldalon, illetve a bankfiókokban is megtekinthetik a piacon elérhető, legkedvezőbb fogyasztóbarát lakáshiteleket. Hitelfelvevők tájékoztatása során a bankoknak a versenytársak ajánlatait is be kellene mutatniuk.
• Hitelfelvétel folyamata: mind a hitelbírálatra, mind a lakáshitel folyósítására maximális időkorlát kerülne bevezetésre
• Kiszámíthatóság: legalább 3 éves kamatperiódus (kamat leggyakrabban 3 évente változhat) és maximum 30 év futamidő lenne választható
• Nincsenek rejtett költségek: hitelfelvételkor egyetlen, maximalizált díjtétel lenne alkalmazható a bankok részéről
• Versenyképes kamat: a kamatfelár maximalizálásra kerülne, melyet az MNB 2,5%-ban tervez a bankokkal rögzíttetni. Az MNB összehasonlítása alapján jelenleg a kamatfelárak Magyarországon 4,5-5,5% között szóródnak.
• Hitelkiváltás támogatása: elő- és végtörlesztési díjak csökkentésre kerülnének, melyre tekintettel 0-1% közötti mértékben kerülnének maximalizálásra

2.) Miért jó az MNB fogyasztóbarát lakáshitel a hitelfelvevőknek

Amennyiben a koncepció megvalósul – a költségek csökkenésén keresztül – tovább növelheti a lakáshitel felvételi kedvet. Továbbá lökést adhat a hitelkiváltásnak is.

Mivel a lakáshitelek standardizálásra kerülnek, az ügyfeleknek egyszerű lesz a dolguk. Lényegében elegendő lesz az MNB által felügyelt összehasonlító oldalon a THM alapján a legkedvezőbb fogyasztóbarát lakáshitelt  kiválasztaniuk. A piacon aligha találnak majd ennél kedvezőbb, nem fogyasztóbarát lakáshitelt. Ha a hitelfelvevő megtalálta a legolcsóbb lakáshitelt, innentől kezdve az egyéb feltételek és a hitelfelvétel folyamata már mindenhol megegyezik.

Az árszabályozás azonban valószínűleg azt is hozza, hogy minden bank az MNB maximális kamatfeláron, vagy attól minimálisan olcsóbban fogja a fogyasztóbarát lakáshitelét nyújtani. Az ügyfeleknek így bankot sem kell váltaniuk, hiszen a saját bankjuknál nem igazán fognak érdemben olcsóbb lakáshitelt találni. A lakáshitel árazási verseny és bankváltási hajlandóság ezzel inkább tovább fog csökkenni.

3.) Mit hoz az MNB fogyasztóbarát lakáshitel a bankoknak

A koncepció a bankok részéről több kérdést is felvet.

A fogyasztóbarát lakáshitel minősítést csak az MNB által elvárt feltételeknek megfelelő, az MNB által minősített hiteltermékek kaphatják meg. Mivel azonban nem kötelező a minősíttetés, kérdés, hogy kik lesznek hajlandók és milyen feltételek mentén egy ilyen mértékű önkorlátozásba belemenni. Gondolva itt elsősorban a bankok jövedelmezőségi áldozatára és arra, hogy végső soron a versenytársak termékeit is ”reklámozniuk” kellene.

A jövedelmezőségi kérdés igazából azt veti fel, hogy mindenki számára, feltétel nélkül kell-e ezt a nagyon alacsony kamatszintet biztosítani? Vagy lesz lehetőség valamilyen differenciálásra. Hiszen az ügyfelek fizetési magatartása más és más. Nem mindegy például, hogy ki, mekkora jövedelemmel rendelkezik.

A bankoknak valószínűleg azon is el kell gondolkodniuk, hogy közép-hosszú távon milyen további hatékonysági, költségcsökkentési döntéseket lesz szükséges meghozniuk. Gondolva itt esetleg a digitalizáció felgyorsítására, a bérköltségek, illetve akár a hitelközvetítői jutalékok csökkentésére is.

A versenytársak ”reklámozása” teljesen egyedülálló, más iparágban eddig nem létező elképzelés. Az autógyártók oldaláról nézve például ez olyan lenne, mintha megmondanák Nekik, hogy mennyiért állítsák elő és maximum mennyiért adhatják el az autóikat. Sőt az ügyfelek tájékoztatása során az összes konkurens autógyártó hasonló kategóriás autóit is be kellene mutatniuk a vevőknek.

Megteheti-e egyáltalán egy nagybank, hogy kimaradjon az MNB akcióból? Nem beszélve arról, hogy a fogyasztóbarát lakáshiteleket az MNB széleskörűen fogja népszerűsíteni.

Azt gondolom, fel van adva a bankoknak a lecke. Mindenki a másikat fogja figyelni, hogy mit lép. De az igazi kérdés egyelőre az, hogy miben sikerül végül az MNB-vel megállapodniuk. A hitelfelvevők csak nyertesek lehetnek!

Légy pozitív! Fejleszd és érezd jól magad!